31. "Benne van a génjeiben" - Dísznövény blog

Majercsik László kertépítészmérnök

Sokszor hallani, mint mondást, hogy génjeiben van, ami időnként dicséret: tehetség, adottság, időnként felmentés: rossz, örökmozgó gyerek, időnként bűn: bűnözési hajlam.

A génekre úgy tűnik, hogy sok minden rákenhető, néha csoda, néha felmentés a felelősség alól. Leginkább jellemző, hogy nincsen helyén kezelve, ugyanis a géneknek, az adottságnak sokszor túlzott jelentőséget tulajdonít a tájékozatlan emberek többsége. Köszönhető ez annak, hogy a genetika kissé misztikus messzeség ködébe van burkolva, mivel megértéséhez kémiai, biológiai, matematikai ismeretek együttesen szükségesek. A következőben a növények szempontjából nézünk rá a génekre.

A genetika a laborok misztikus világának tűnik, miközben itt van közöttünk, minden élőlény részeként, tulajdonságainak megnyilvánulásában, a legegyszerűbb élő formákban is. A genetikailag képzetlenek is ismerhetik a DNS megjelenését, a kettős spirált, talán a kromoszómákról is hallhattak. Ennek kapcsán pedig az X és az Y kromoszóma, ami ismert lehet: az X a női nem jellemzője, az Y hiányos kromoszóma, és a férfi nem meghatározó kromoszómája.

Először, mi is a gén? Idézet a Wikipédiából:

"A gének olyan nukleinsav-szakaszok a DNS-ben vagy az RNS-ben, amelyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák. A géneket szüleiktől öröklik az utódok a szaporodási folyamat során. A gén szó a görög genos (eredet) szóból származik, és számos tudományág használja, beleértve a klasszikus genetikát, molekuláris genetikát, populációs genetikát és az evolúcióbiológiát is. Az élővilág genetikai anyaga nagyrészt a DNS-molekulára épül, bizonyos vírusok azonban RNS-t használnak ugyanebből a célból. A DNS-t használó élőlények ugyanakkor szintén RNS-t használnak a génkifejeződési folyamatokban, ezek az úgynevezett messenger RNS-ek (mRNS-ek), riboszomális RNS-ek (rRNS-ek) és a transzfer RNS-ek (tRNS-ek)."

Mi is a kromoszóma? Idézet a Wikipédiából:

XY kromoszóma kép "A sejt genetikai információit hordozó DNS általában kromoszómának nevezett struktúrákba van csomagolva. Egy-egy kromoszóma több tízezer gént is tartalmazhat, minden egyes gén pedig előírást ad a sejtnek arra, hogyan állítsa elő a működéséhez szükséges anyagokat. A kromoszóma (a görög chroma=színes és soma=test szavakból) egy hosszú DNS molekula, mely számos gént, szabályozó és egyéb szekvenciákat tartalmaz. Az eukarióták kromoszómáiban a nem kondenzált DNS a sejtmagban hiszton fehérjékkel alkotott szerkezetben található, melyet kromatinnak nevezünk. A mitózis (sejtosztódás) alatt a kromoszómák kondenzálódnak, ilyenkor metafázisos jelzővel írjuk le őket. Ebben az állapotban figyelhetők csak meg egyenként fénymikroszkóppal. Minden kromoszóma két karral, egy röviddel – p kar, a petit ’kicsi’ francia szóból – és egy hosszúval – q kar, követve a p-t betűrendben – rendelkezik. A prokariótákban nem található sejtmag vagy hiszton fehérje. A relaxált (más néven kitekeredett) állapotában a DNS-en transzkripció (RNS-átírás), szabályozó folyamatok vagy replikáció (DNS-megkettőződés) mehetnek végbe. A kromoszómákat először Karl Wilhelm von Nägeli figyelte meg 1842-ben, részleteiben pedig 1882-ben vizsgálta meg Walther Flemming. 1910-ben Thomas Hunt Morgan bebizonyította, hogy a kromoszómák géneket hordoznak."

Talán ebből a két idézetből látszik, miért is írtam azt, hogy a genetika misztikus messzeségben van. Kérdés lehet, hogy mi a fene köze van ennek mindennapjainkhoz? Hát minden... Az indulást a születést és az összes tulajdonságát az élőnek, a gének hordozzák. Lényegében a gén és annak sorrendje az élet információs csomagja. Ilyen alapon az élet egyetlen értelme a génfolyam fenntartása. Ugyanis, ha megszakad, akkor vége az ágnak, hogy növényi hasonlattal éljek. Azaz nincs tovább élet.

Az egyed a gének révén örökíti tovább az élet információját vagyis az információ megtestesül. A génállomány egy egy növény esetében lehetőséget biztosít számára a teljes kifejlődésre. Ám, ez csak a lehetőség, mivel aztán számtalan egyéb feltétel is szükséges lesz ahhoz, hogy a teljesség megvalósuljon, és ezek a környezeti feltételek. Egy adott környezet lehetőséget teremt a növényi élet és a növényi társulások kifejlődésére, genetikai adottságainak érvényesülésére. Ez hosszú évek, évszázadok, évezredek során megteremti az adott környezethez leginkább megfelelő genetikai állománnyal rendelkező növények és növénytársulások hosszú és teljes kifejlődését. Amikor ez a növényállomány beáll, tartósan alkalmazkodik genetikailag a környezethez, akkor nevezzük őshonos növényeknek. Nem is kérdés, hogy adott terület díszkertjének kialakításához, legkevesebb gondozási igények mellett, leginkább az őshonos növények vagy azok fajtáinak telepítése dísznövényként, a legmegfelelőbb.

Az is belátható, hogy a tájidegen, ám az emberek különlegesség iránti vágyának eleget tevő egzotikumok lesznek a leginkább gondozás igényesek, mivel számukra idegen viszonyok között kell helytállniuk, lényegében genetikailag nincsenek az új környezethez hangolva.

A környezet komoly módon befolyásolja a genetikai adottságokat, akár teljesen el is tudja nyomni azokat. Például a silány, tápanyagszegény talajon egy adottságának megfelelő növényi méret a felét fogja elérni, esetleg egy növény jellemző virágszíne egészen más árnyalatot kap, pusztán a talaj adottsága miatt.

Dísznövények szempontjából ennek annyi a jelentősége, hogy az elültetett dísznövény megfelelő körülmények közé kerüljön, majd az élete során megfelelő gondozásban részesüljön, biztosítva számára ideális tápanyag- és vízellátást leginkább. Ezáltal biztosítható, hogy egészséges, viruló növényi élet vegye körül emberi élettereinket.

Itáliai városi környezet növényzettel, éjjel